Miért jelentkezzek?

1. A jelenlegi minőségi problémák és megoldandó feladatok megtárgyalása miatt

Az egészségügyi ellátás során a minőségre való törekvés kulcsfontosságú, hiszen annak szerves részét képezi, ahogyan azt a Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása is megfogalmazta: “A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője.

Bár a "minőség" kifejezést egyre gyakrabban használják Magyarországon is az egészségügyben, főleg az „1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről” megjelenése óta, de sokszor megfelelő értelmezés és tartalom nélkül.  Ráadásul az utóbbi években a minőség fogalma az egészségügyi vezetők és dolgozók számára gyakran megkopott szólammá vált, valós értékéből sokat vesztett.

Az elmúlt időszakban Magyarországon az egészségügyi közkiadások csökkenése következett be. Mivel az egészségügyi közkiadások előreláthatólag az elkövetkező években sem növelhetők, különösen fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen módszerekkel lehet kezelni azt a gazdasági és társadalmi kihívást, hogy a csökkenő  egészségügyi finanszírozás és orvos létszám mellett Magyarország lakosságának egészségi állapotában ne következzen be romlás, illetve ezen stratégián belül milyen szerep jut a minőségszemléletnek és a minőségmenedzsment különböző módszereinek?

A minőségirányítás egyre nagyobb sikereket ért el a nem egészségügyi szektorokban, erősítve a szervezetek versenyképességét, hatékony működését.

A minőségirányítás vagy minőségmenedzsment (quality management, QM) alatt az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységei értendők, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket, a felelősségi köröket. Azokat olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés a minőségirányításon belül.

A minőségbiztosítás ugyanakkor hazánkban gyakran csak formálisan, a gyakorlati egészségügyi munkától elkülönülve, a minőségügyi rendszerek működtetésére korlátozódik. A minőségszemlélet és az annak szerves részét képező preventív (pro-aktív) tevékenység sem vált a mindennapi munka szerves részévé. A minőségszemlélet hiánya azért jelent gondot, mert a legmodernebb egészségügyi technológiák is csak akkor biztosítják az egészségügyi ellátás megfelelő eredményét  a gyakorlatban, ha szakszerű alkalmazásuk társul a minőség iránti elkötelezettséggel, és a minőség alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába, folyamataiba.

A gyakorlatban sajnos még nem valósult meg a Donabedian által megfogalmazott elvárás: “A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak.”


2. Az új minőségügyi rendszerek alkalmazása miatt

A tervek szerint a  DEMIN XV. külön-külön szekciókban fog foglalkozni a  TÁMOP 6.2.5./ B keretében bevezetés alatt álló BELLA akkreditációs rendszer és az ISO 9001 alapú egészségspecifikus EN 15224 szabvány alkalmazásával, illetve egy integrált minőségügyi rendszer bevezetésének lehetőségével.  

Bármelyik rendszert választjuk a szakmai minőségfejlesztést szolgáló klinikai audit a rendszerek szerves része. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz arra, hogy a klinikai audit bevezetésével és működtetésével kapcsolatban kiegészítő továbbképzésre is jelentkezzenek. (DE, Megelőző Orvostani Intézet)


 

3. Az alapellátás minőségbiztosítása miatt

A belső minőségügyi rendszer bevezetését már 1997-ben megkövetelte az egészségügyi törvény és ezt a követelményt a 2012 évben történt törvénymódosítás megerősítette. A Magyar Orvosi Kamara azzal a szándékkal, hogy támogassa az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatókat, kidolgozott egy olyan dokumentációs rendszert, amely sablonként alkalmazható. Ez a rendszer az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány és a Magyar Egészségügyi ellátási Standardok (MEES 1.0) követelményeire épül és olyan feladatok ellátását követeli meg, amelyek a szolgáltatás minőségének, a betegbiztonságnak, a szakmai eredményességnek és a szervezeti hatékonyságnak javítását célozzák meg. Egyértelmű, hogy nem a dokumentáció megléte, hanem az előírt intézkedések rendszeres és időben történő végrehajtása a minőség garanciája, így a dokumentumok konkrét praxisadatokkal való feltöltése - azaz az érvényes, jóváhagyott dokumentáció biztosítása - csak a kisebbik feladat.


4. Gyógyszertárak minőségbiztosítása miatt

A TÁMOP 6.2.5./A projekt speciális eleme volt a gyógyszerészi gondozás, amely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerén keresztül segíti a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Az egészségügyi ellátórendszer egyik jelentős hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet. Ennek két fő oka a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazására valamint a beteg-együttműködés hiányára. A rendezvényre jelentkező gyógyszerészek megismerkedhetnek a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok fejlesztésének jelenlegi állásával, a gyógyszerészeti gondozás jelentőségével. A DEMIN XV. tervezi a tapasztalatok megbeszélését.


5. Annak érdekében, hogy fejlesszem tudásomat és gyakorlatomat az ellátás során 

"Esküszöm, (…) hogy a kezelésekkel a betegek javát szolgálom, legjobb képességem és tudásom szerint, óvom őket az ártalomtól és a jogtalanságtól…. "
(Részlet a hippokráteszi esküből, i.e. 400)

“A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak”  (Avedis Donabedian,1980)

A szakmai minőségbiztosítás:
1. A korszerű bizonyítékok individuális alkalmazását (EBP, EBM) és annak gyakorlati megvalósulásának értékelését és fejlesztését (klinikai audit) jelenti, másrészt
2. A kockázatok megelőzését

A leggyakrabban alkalmazott egészségügyi technológia a gyógyszer. Külön szekció foglalkozik a gyógyszerelés minőségbiztosításával a farmakovigilancia kérdéseivel, melynek jelentőségét jelzik az alábbi tények:


6. Akkreditált továbbképzés miatt

Javasoljuk a részvételt azért is, mert Magyarországon ez az egyetlen rendezvény, amely minőségügyi vezetőknek és egészségügyi szakembereknek  minőség-specifikus kreditpontos továbbképzést biztosít. Ebben az évben a képzést már  GYÓGYSZERÉSZEKNEK is akkreditáltuk.
DEMIN XV. OFTEX-en akkreditált továbbképzés.
A szabadon választott továbbképzésért – vizsga esetén - orvosoknak és gyógyszerészeknek naponként 16 kredit, összesen 48 kredit adható.
Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet 6. § (1) bekezdés szerint három napos részvétel esetén 18 továbbképzési pont adható.

Pro-Qaly

Legfrissebb hozzászólások