Miért lett volna jó résztvenni?

1. A jelenlegi minőségi problémák és megoldandó feladatok megtárgyalása miatt

Az egészségügyi ellátás során a minőségre való törekvés kulcsfontosságú, hiszen annak szerves részét képezi, ahogyan azt a Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása is megfogalmazta: “A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője.

Bár a "minőség" kifejezést egyre gyakrabban használják Magyarországon is az egészségügyben, főleg az „1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről” megjelenése óta, de sokszor megfelelő értelmezés és tartalom nélkül.  Ráadásul az utóbbi években a minőség fogalma az egészségügyi vezetők és dolgozók számára gyakran megkopott szólammá vált, valós értékéből sokat vesztett.

Az elmúlt időszakban Magyarországon az egészségügyi közkiadások csökkenése következett be. Mivel az egészségügyi közkiadások előreláthatólag az elkövetkező években sem növelhetők, különösen fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen módszerekkel lehet kezelni azt a gazdasági és társadalmi kihívást, hogy a csökkenő  egészségügyi finanszírozás és orvos létszám mellett Magyarország lakosságának egészségi állapotában ne következzen be romlás, illetve ezen stratégián belül milyen szerep jut a minőségszemléletnek és a minőségmenedzsment különböző módszereinek?

A minőségirányítás egyre nagyobb sikereket ért el a nem egészségügyi szektorokban, erősítve a szervezetek versenyképességét, hatékony működését.

A minőségirányítás vagy minőségmenedzsment (quality management, QM) alatt az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységei értendők, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket, a felelősségi köröket. Azokat olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés a minőségirányításon belül.

Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a minőség nem csak minőségügyi rendszerek működtetésén keresztül valósul meg, annak jelen kell lenni a vezetési döntések meghozatalánál és a mindennapi munka során is.

Nem az a kérdés, hogy lehet a napi munka mellett minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogyan lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi, egymástól elválaszthatatlanok.


2. Az alapellátás minőségbiztosítása miatt

A "2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról" általános rendelkezések fejezete szerint:

1. § (1) Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.

(2) Az egészségügyi alapellátás feladatai:

a) az ellátott lakosságra vonatkozó, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátás (a továbbiakban: megelőző ellátás);

b) az egyén

ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése, egészségtervezésének támogatása,

bb) jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett,

bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából,

bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a szakorvos által javasolt terápiás terv figyelembevételével; és

c) szükség esetén a b) pont bb) és bd) alpontjában foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása vagy a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) praxisközösség: a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma;

b) csoportpraxis: olyan együttműködési forma, amely keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátási feladatok mellett jogszabályban meghatározottak szerint a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló törvény fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

(3) Az egészségügyi alapellátás e törvény szerinti ellátásaira jogosultak körét az egészségügyről szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény tartalmazza.

 

A megfogalmazott rendelkezések nem valósíthatók meg minőségszemlélet, a minőségügyi tevékenységek alkalmazása és az interdiszciplinaritás fejlesztése nélkül.


3. A betegbiztonság és a bizonyítékokon alapuló ellátás fejlesztése miatt

"Esküszöm, (…) hogy a kezelésekkel a betegek javát szolgálom, legjobb képességem és tudásom szerint, óvom őket az ártalomtól és a jogtalanságtól…. "
(Részlet a hippokráteszi esküből, i.e. 400)

“A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak”  (Avedis Donabedian,1980)

A szakmai minőségbiztosítás:
1. A korszerű bizonyítékok individuális alkalmazását (EBP, EBM) és annak gyakorlati megvalósulásának értékelését és fejlesztését (klinikai audit) jelenti, másrészt
2. A kockázatok megelőzését

A valamennyi egészségügyi szolgáltatóra vezetőkre, orvosokra, egészségügyi dolgozókra érvényes, hogy folyamataikat, tevékenységüket a lehetséges kockázatok szempontjából is értékeljék, hogy a lehető legkisebb kockázattal legyen elérhető a maximális egészségnyereség. 

A leggyakrabban alkalmazott egészségügyi technológia a gyógyszer. Külön szekció foglalkozik a gyógyszerelés minőségbiztosításával a farmakovigilancia kérdéseivel, melynek jelentőségét jelzik az alábbi tények:

 


4. Sürgősségi ellátás fontossága miatt

A betegbiztonság fontos feltétele, hogy a beteg a leghamarabb kerüljön a megfelelő ellőtó helyre. Ki időt nyer, életet nyer.

Sürgősségi ellátásra szorul mindenki, akinél olyan, hirtelen fellépő egészségi állapotváltozás alakul ki, amely esetében az azonnali egészségügyi ellátás elmaradása:

A sürgősségi ellátás elsődleges feladata a sürgősségi ellátásra szoruló járó- és fekvőbetegek leggyorsabb, szakszerű és hatékony ellátása. Ehhez nélkülözhetetlen:

  • a mentőszolgálat a belgyógyászati, a traumatológiai, a neurológiai és a sebészeti osztályok szoros együttműködése
  • a betegutak lerövidítése,
  • a párhuzamos diagnosztikai és terápiás ellátások megszüntetése,
  • a betegellátás színvonalának minőségi javítása,
  • az eredményesség és a hatékonyság növekedése.

Az  interdiszciplináris jelleg növeli a helyes diagnózis(ok) gyors felállításának és a megfelelő kezelés(ek) mielőbbi elkezdésének esélyét. A nem sürgősségi, tervezhető vizsgálatok és kezelések elvégzése jobban csoportosíthatóvá, jobban szervezhetővé válik, növekszik az ellátás kiszámíthatósága, minősége.

Az időben nyújtott szakszerű kezelés csökkenti az elkerülhető halálozások számát és a tartós egészségkárosodások kialakulását, növeli az egészségben töltött életévek számát, az egészség nyereséget.

5.  A ritkabetegségek ellátásának, a személyre szabott gyógyítás minőségének fejlesztése miatt

„A ritka betegségben szenvedő egyén gyakran az egészségügyi rendszerek árvája,
sokszor diagnózis nélkül, kezelés nélkül, kutatás nélkül,és ezért szinte minden remény nélkül küzd a betegséggel.”

(Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ))

A P4-ként is emlegetett medicina preventív, azaz megelőző; prediktív, azaz jövendölő; personalized, azaz személyre szabott és participatory, azaz részvételen alapuló, így a beteg klinikumát, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint betegsége egyedi jellemzőit integrálja. Szemben a mai orvoslással – amelyben nem ismertek a betegséghez vezető molekuláris és sejtszintű események, valamint a rendszer csak a szükségletekre válaszol – a XXI. századi megközelítés proaktív, előre látja a szükségleteket. Ismeri a betegség kockázatát, és egyetlen szakember helyett a különféle team-ek közti együttműködés a jellemző a gyógyítás során, amely alapvetően páciensközpontú. (Pogány Gábor, RIROSZ elnöke)



6. Hogy együtt fejlesszük az ellátás minőségét!

A minőségbiztosítás hazánkban gyakran csak formálisan, a gyakorlati egészségügyi munkától elkülönülve, a minőségügyi rendszerek működtetésére korlátozódik. A minőségszemlélet és az annak szerves részét képező preventív (pro-aktív) tevékenység sem vált a mindennapi munka szerves részévé. A minőségszemlélet hiánya azért jelent gondot, mert a legmodernebb egészségügyi technológiák is csak akkor biztosítják az egészségügyi ellátás biztonságát, a megfelelő eredmények elérését a gyakorlatban, ha szakszerű alkalmazásuk társul a minőség- és betegközpontú ellátás iránti elkötelezettséggel, továbbá a minőség alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába, folyamataiba.


 

Építsünk hidakat!

Fontos hogy minél több híd épüljön a minőségügy és az egészségügy vezetése és az ellátás gyakorlata között, annak érdekében, hogy közösen javítsuk a betegközpontú ellátás minőségét!

 

Ez közös ügyünk, hiszen valamennyien leszünk még betegek...

Pro-Qaly

Legfrissebb hozzászólások